2013. március 24.

Entangled - értékelés

Emlékeztek mit mondtam? Minden könyv más és más. Soha nem tudhatod igazán, mire számíthatsz, hogy milyen végkifejletet olvashatsz. Valamilyen szinten néha sikerül kikövetkeztetnünk az olvasott művek végét. Általában én mindig ezzel próbálkozom olvasás közben, ti nem tudom hogy vagytok vele.

Ám ez a könyv? 
Entangled.

Ez a könyv teljesen más volt, mint amit eddig valaha olvastam. Hogy mi az általános elvárás egy Vörös Pöttyös könyvnél? Izgalom, szerelmi szál, egy kis természetfeletti beütés, vagy valamitől legyen nagyon-nagyon különleges a főszereplőnk.

Cat Clarke első írásáról nagyon sok kritikát olvastam el. Sokan írták, hogy nem értették a végét, hogy most mi is történt pontosan. Valaki csak jobban összekuszálódott tőle... :) Féltem, hogy nekem is ilyen lehet majd a vége, de a helyzet az, hogy ez a mű.. Nem igazán tudom szavakba önteni a gondolataim ezzel kapcsolatban.
Rengetegen kerülnek olyan helyzetbe, ami miatt úgy érzik, hogy jobb lenne elmenekülni a világ elől, jobb lenne egy kis időre eltűnni, és egyedül lenni, minden gondunk, bajunk nélkül. Ám, aki egyszer is, igazán megérzi, hogy milyen egyedül lenni, nem akarja még egyszer átélni.
Azok, akikre mindig számíthatunk, a családtagjaink. Ők mindig ott vannak nekünk, ha segítségre van szükségünk. És a legjobb barátaink? Nem azért hívjuk őket a legjobbaknak, mert bízunk bennük, tudjuk, hogy mindig is támaszkodhatunk rájuk? De mi lesz velünk akkor, amikor a családunk nem figyel ránk, elhanyagol minket, és a legjobb barátunk hátba támad?
Mindezt azok után, hogy az édesapád, akit a világon mindennél jobban szerettél, öngyilkos lett? Azok után, hogy életedben először érzed magad igazán biztonságban, és igazán szeretve?

Sokszor azt hisszük, hogy tudjuk mi nekünk a legjobb, és tudjuk, hogy mire számíthatunk az élettől. Mindig reménykedünk a pozitív végkifejletben. Ez a mű sok csavarral rendelkezik, érdekes fordulatokkal, amikre talán nem is számítanánk. De ha igazán odafigyelünk, minden puzzle darabka a helyére áll, minden világossá válik, és minden, ha lehetséges, boldogan ér véget.
A lényeg? Nem más, mint hogy mindig tarts ki magad mellett! Tudnod kell, hogy önmagad nélkül, senki vagy. Nem mások határoznak meg téged, hanem te magad! Csak bíznod kell a jövőben, hogy legalább az ismeretlen még tartogat számodra olyan dolgokat is, amik boldoggá, kiegyensúlyozottá tehetnek.

Ez egy olyan mű, amit szerintem nagyon is érdemes elolvasni!
Igazán elgondolkodtató könyv, amely olvasása során tényleg feltárulnak előttünk az élet nagy kérdései, és talán még válaszokat is találunk rájuk...

Ajánlom mindenkinek!

Patyi ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése