2017. április 24.

Valami tetőfokon, de nem az izgalom

Addig minden teljesen tiszta, hogy a nők és a férfiak
totálisan más tészta.
Na, de az már kérdéseket vet fel bennem, hogy annak ellenére, hogy mások vagyunk,
miért jelent olyan nagy problémát elmondani valamit,
ha kérdeznek.
Egy kapcsolatban az egyik legfontosabb dolog az őszinteség, vagy én gondolom rosszul?

Ám most csak szenvedtem, és szenvedtem.
Mert egyszerűen nem értettem, hogy miért annyira nehéz leülni, és megbeszélni a dolgokat.
Természetes, hogy vannak olyan szóváltások, amiknek nyoma marad az emberben. Amikhez idő kell, hogy megbékéljen velük az illető.
Viszont a legtöbb esetben, ha őszinték vagyunk, minden rendbe jöhet.
Ha őszintén, komolyan elmondjuk, ami bánt, vagy ami foglalkoztat, és megbeszéljük a párunkkal, vagy épp a legjobb barátunkkal a dolgokat, akkor a dolgok visszaterelődnek a jó mederbe.

De itt...

2017. április 22.

Könyvfesztivál, 2017 - folytatással jelentkezem

Minden egyes nap bővelkedik élményekben.

Számomra mindig meglepő, hogy azok az emberek, akiknek a könyveit olvasom, milyen szerények, közvetlenek és kedvesek. 
Böszörményi Gyula és Cséplő Noémi egy fáradhatatlan páros, akik éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy mi olyan remekeket olvassunk, mint Ambrózy báró sorozata. 


Kántor Kata nyugodt kiskutyájával, és különleges ajándékaival varázsolt el. 
Majd látogatást tett a standon Bessenyei Gábor is, akivel tavaly ismerkedtem meg, pont a Könyvfesztiválon, és egy remek beszélgetést követően alig vártam, hogy elolvassam a könyvét.

2017. április 21.

Könyvfesztivál, 2017

Lehet, hogy nem vagyok egy Vámos Miklós.
Vagyis, ez egészen biztos.
Nem megy három sáv is a fejemben folyamatosan, ahol az egyik rész jegyzetel, a másik pedig klasszikusokat hallgat, vagy épp Vamps számokat, a harmadikról meg már ne is beszéljünk.

Ám ahogy ma sétáltam át a hídon, a Duna fölött a zölden világító Szabadság híddal a távolban és a fénylő Budai Várral a láthatáron, elgondolkoztam ezen a napon, és úgy éreztem, jó lenne megosztani, miért is jó dolog ez a Könyvfesztivál.

2017. április 18.

Ez tuti a folytatás?

Mostanában folytatásokban utazom.
Annyira megtetszett Sarah MacLean regénye, amely a 19. századi Angliában játszódik, és egy akkori nő éles határokkal rendelkező életéből merít.
Majd élvezettel olvastam Jenny Han történetét a fiatal szerelmesekről, akik hazugságból kezdenek áttérni az igaz érzelmekhez.

Úgy döntöttem, hogy mindkét kaland folytatását el fogom olvasni, és ez igen hamar be is következett.

Felmerül a kérdés.
Mitől lesz jó egy folytatás?
Miért éri meg sorozatokat írni?

Akkor mindenképpen jó dolog egy többrészes történetbe belebonyolódni, ha 
izgalmas, kalandokkal teli, 
elgondolkodtató, 
rendelkezik mondanivalóval, 
szerethetőek a karakterek, 
és megújuló a történetszál.

Számomra ez utóbbi az egyik legfontosabb.

2017. április 10.

Amikor kalandvágyónak lenni veszélyes

A cím nem nyert meg.
A borító szépnek nagyon is szép, mégsem ösztökélt arra, hogy elolvassam a regényt.
Aztán egyik barátnőm ajánlotta, hogy olvassam el.
És erre nem tudtam nemet mondani.

Örülök, hogy bíztam az ajánlásában. 👍
Egy remek regényt ismertem meg általa!

Sarah MacLean: A csábítás kilenc szabálya 


2017. április 2.

Egy regény a családról

El is felejtettem, hogy milyen jó dolog Sarah Dessen könyveket olvasni. 
Amikor egy regény nemcsak arról szól, hogy egy lány vagy éppen egy fiú szerelmes lesz, vagy nagy gazdaságban, mégis szomorú körülmények között él, esetleg hazudozik, majd minden jóra fordul...
Hanem bemutatja az élet nagy dolgait, amik tényleg igazán fontosak. 

Habár felmerül a regényben a romantika, a szerelem, megjelenik a bizalom kérdése is és az, hogy kire számíthatunk igazán a bajban.