A cím nem nyert meg.
A borító szépnek nagyon is szép, mégsem ösztökélt arra, hogy elolvassam a regényt.
Aztán egyik barátnőm ajánlotta, hogy olvassam el.
És erre nem tudtam nemet mondani.
Örülök, hogy bíztam az ajánlásában. 👍
Egy remek regényt ismertem meg általa!
Sarah MacLean: A csábítás kilenc szabálya
Lady Calpurnia Hartwell igen különleges teremtés a 19. századi Angliában.
Nemcsak régi időket idéző neve teszi őt nem mindennapi főszereplővé, hanem a divattól erősen eltérő alakja, és korához történő hozzáállása.
Habár a történet Arany pöttyös révén igen gazdag felnőtt tartalmakban is, engem nem emiatt fogott meg a regény.
Callie egy igazi nő.
Kalandvágyó, de közben visszafogott, visszahúzódó.
Kételkedik saját szépségében.
Ám felettébb romantikus alkat.
Olvasott.
Remek hallgatóság.
Képes kiállni a saját igazáért, és felszólalni a szeretteiért.
Egy könnyen megkedvelhető személyiség, aki - ritkaság számba megy az ilyen - nem idegesített a történet során.
Egy beszélgetés kihallgatása után úgy határoz, hogy felhagy a vénlány szereppel, amibe saját magát skatulyázta, és kitör a kalitkájából.
Nem akar nagy dolgokat.
Ám a saját korában minden kívánsága megbotránkoztató.
Whiskyt inni és szivarozni.
Vívni.
És még sorolhatnám, azt a kilenc titkos pontot, amivel Callie célja az élete megfűszerezése, mivel eddig igen sótlan életet élt - csak, hogy témánál maradjunk. :)
Hogy mi tetszett Sarah MacLean regényében?
Az, ahogyan bemutatta a kor szellemiségét, ahol a nőknek nem volt lehetőségük igazi szórakozásra. Csak kézimunkázhattak, és pletykálhattak olyan szobákban, ahova bármikor betérhetett egy férfi ember is.
Ezzel ellentétben a férfiak vívóklubokba, kocsmákba járhattak, férfiklubokban szerencsejátékozhattak, és nőzhettek, amikor éppen kedvük tartotta. Megszólhattak kedves nőket a hátuk mögött, miközben nem kellett attól tartaniuk, hogy az illető tudomást szerez gonosz kommentjeikről.
Callie felismerte ezeket az igazságtalanságokat, és fel is szólalt ellenük, ahol tehette.
Ám persze egy regényből sem maradhat ki a férfi.
Aki nem épp egy Mr. Darcy.
Viszont ugyanolyan kellemes élményeket tartogat, mintha Jane Austen daliájáról olvasnánk.
Gabriel St. John, azaz Ralston márki egy igazi élvhajhász, nőcsábász, és rossz hírű férfi, aki a regény során bebizonyítja, hogy nem minden az, aminek látszik.
A regény üde és érzéki.
Élvezet volt olvasni, ahogyan Callie minden szálat megmozgatva megpróbálja kipipálni az összes megbotránkoztató tételt a listájáról.
Csak ajánlani tudom ezt a kedves, humoros, élményekkel teli, romantikus regényt mindenkinek, aki pozitív kikapcsolódásra vágyik.
Igazi pozitív csalódás.
Erős karakterű főszereplő.
Izgalmas kalandok a kor szelleméhez hűen.
És a mai világban is teljesen helyénvaló kérdések: ki számít igazi szépségnek? Minden csak külcsín, vagy számít a belső is? Netán csak a belső számít? Megéri megfelelni a divatnak, vagy néha jobb egyedinek lenni?
Szóval, ajánlom! :)
Olvassátok el Ti is, és alkossatok róla véleményt ;)
Puszi,
Patyi ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése