A Sötét Erő trilógia befejező kötete

Kelley Armstrong Sötét Erő trilógiájának harmadik, egyben befejező kötete:

The Reckoning: A leszámolás.

Mivel a második részt úgy zártuk le, hogy négytagú kis csapatunk megérkezett Andrew-hoz, innen folytathatjuk a történet nyomon követését.

Ebben a részben megismerkedhetünk az alaptörténet egy-két homályos részletével, Chloé képességének mértékével, Derek félelmeivel, Tori múltjával és Simon rejtett érzéseivel.

Csak egyetlen egy cél lebeg mind a négyük szeme előtt: hogy visszamenjenek és kiszabadítsák Rae-t és Lauren nénit az Edison Csoport fogságából. Ám ehhez segítségre van szükségük, ami Andrew kis titkos szövetségének képében áll a rendelkezésükre. 

Derek kivételével mindenkivel el kezd foglalkozni egy idősebb és tapasztaltabb egyén, aki ugyanolyan természetfeletti képességekkel rendelkezik. Chloé egy Margaret nevű nekromantát kap mesteréül, akivel "csak" annyi a gond, hogy nem hisz a lány képességében. Az első órán egy temetőbe viszi, a lány tiltakozása ellenére, mivel úgy gondolja, ő maga sokkal, de sokkal jobb nekromanta, mint Chloé valaha is lehet! Ennek következményeit szerintem ti is el tudjátok képzelni...

Simon Andrew-t kapja meg tanáraként, aki, bár nagyon segítőkész és kedves, csak egyszerűbb varázsigéket tanít a fiúnak, aminek nem sok hasznát tudja venni egy nagyobb harc közben.

Tori tanára, Gwen, igen rendesnek tűnik, de valami mégsem stimmel...

Derek pedig, vérfarkas lévén (akiket nem vesznek be semmilyen Variánsok által alkotott titkos szövetségbe), nem kap senkit, akitől megkérdezhetné mindazt, ami olyan régóta foglalkoztatja már.

Chloé első órája után felmerül a kérdés: mennyire bízhatnak meg tanáraikban? Honnan tudják, hogy ők nem az elpusztításukat tervezgetik? Segíthetnek nekik a képességeik irányításában?

Ám a rengeteg, az erőikkel felmerülő kérdéssel mellett, egy igen izgalmas szerelmi szálat is kapunk.. :) 

Ugye, már mondtam, hogy én Dereknek szurkolok? Nem tudom ti hogy vagytok vele, de ha Simon-pártiak vagytok, akkor ti kitörő örömmel fogadjátok majd, amikor a varázslófiú elhívja Chloét randira, és a lány igent mond. A végkifejlet mi lesz? Chloé-t tényleg Simon érdekli? És mi van Derekkel? Miért pont Chloé segítségét kéri az átváltozások alkalmával? Vajon milyen tervei vannak a lánnyal?

Ezek mellett a kérdések mellett, amelyekre természetesen válaszokat is kapunk majd, újabb rejtvények is felmerülnek, amikor Tori Margaret számítógépén kezd el kutakodni.

Vajon Margaret az ő oldalukon áll? Andrew segíteni fog nekik kiszabadítani a hátramaradt barátaikat? Kit, Simon és Derek apja életben van még? Megtalálhatják valaha? Ki lakott a most általuk elfoglalt házban ezelőtt? Miért lát Chloé képeket, egy vérrel borított kisfiúról? Ki az a szellem, aki megpróbálja megölni? Milyen határai vannak a képességeiknek? Mire való az édesanyjától kapott talizmán?

Ez a könyv, véleményem szerint, rengeteg izgalmat rejt, amely a humortól, és a frappáns beszólásoktól sem mentes, így téve még nagyon élménnyé az olvasást! Számomra egyszerűen letehetetlen volt!

Egy kis ízelítőnek megint elhoztam a trailer. Nézzétek meg! :)

Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket a sorozat iránt, és elolvassátok. Nagyon megéri!

Patyi

Tavi Kata: Sulijegyzetek

A mai napon egy újabb Aranymosásos regényrészletet szeretnék kicsit "reklámozni". :)

Tavi Kata: Sulijegyzetek című részlete 10-ből 7,4 csillagot kapott, ami szerintem egy igen jó arány!

Amire először felfigyeltem az egy kis kép volt a cím alatt. Méghozzá ez:

Ti mit gondoltok?

Nekem először az jutott eszembe, hogy nem túl nagy szám egy ilyen képet berakni.. Sőőőt.. Kicsit gagyinak is tartottam, MINDADDIG még el nem kezdtem az olvasást. :)

A főszereplőnk, Kárpáti Lilla egy 14 éves lány, aki arra vetemedik, hogy megossza velünk a gimnáziumi élet pozitív és negatív oldalait, a saját példáján keresztül.

A visszaemlékezést a gimi elkezdése előtti nyáron kezdi, amikor is az édesanyjával épp vásárolni voltak az iskolakezdéshez: füzetek, ceruzák, tollak, stb. De ő inkább elkalandozott a gondolataiban, és a hipermarket könyvespolcán.. :)

A könyvekről szóló rész az egyik kedvencem! Mostanában sokat gondolkoztam azon, hogy miért van minden könyvben vámpír, vérfarkas, meg tündér, kobold, árnyvadász? Már nem lehet egy kalandos, vicces regényt írni természetfeletti szereplők nélkül? És itt is ugyanezt a kérdést teszi fel Lilla anyukája.

Úgy vélem a kérdés egyben magába foglalja a választ is, ugyanis ezt a regényt mindenképp szeretném elolvasni, természetfeletti ide vagy oda!  :)

Na de a könyvek után térjünk át egy kicsit izgalmasabb szálhoz.. Krisztiánhoz. :) A szomszéd fiú, akit Lilla csak Pofátlan Bunkónak hív, amire állítólag rá is szolgált, mellesleg helyes, magas, izmos, és kosarazik... :)

Máris kezd izgalmassá válni a történet, amikor is megtörténik az első "beszélgetés" a főszereplőink között... :)

Tavi Kata írásmódja nagyon tetszik. Fiatalos, vicces, és magával ragadó is egyben!

Olvassátok el, és győződjetek meg róla magatok is! :)

Véleményem szerint 8 csillagot (ha nem többet!) is simán megérdemelne a 10-ből! Szerintetek?

Patyi

Kelley Armstrong: The Awakening - Az ébredés

Az első rész végére már körvonalazódott az alaptörténetünk.

Mint kiderült, Chloé nem csak hallucinálta a szellemeket: ő egy nekromanta, vagyis képes a lelkek visszahozatalára a túlvilágról, és a szellemekkel való kommunikációra. Emellett megtudjuk, hogy Simon varázsló, Derek vérfarkas, Rae pedig valószínűleg egy féldémon. Elég sokminden, elég gyorsan :)

Mégis tetszett ez a könyv! Nem egy szokásos "van egy másik világ tele természetfelettiekkel" sztori, ugyanis itt eleinte minden nagyjából normálisnak mondható. A Lyle Ház lakóit egy pszichológus kezeli, kapnak gyógyszereket, vannak leleteik, mintha csak "átlagos" betegek lennének. Chloé-ban többször felmerül a kérdés, hogy tényleg megőrült e... Ám végül, Derek segítségével, elfogadja a mivoltát, és itt kezdődhetnek a kalandos részek :)

A vége nagyon jól el lett találva! Az addigi izgalmak csak fokozódtak és még több kérdés merült fel bennem.

Mi van a fiúkkal? Mit csinálnak majd Chloé-val és Rae-val? Hová viszik őket? Liz tényleg halott? Ha igen, miért ölték meg?

Aztán belekezdtem a második kötetbe.

Egy szép, nyugodt, tiszta, szállodaszerű épületben indul a történet, ahol Chloé szobát kapott. Miután kiderült, hogy Lauren néni is az üldözőikhez tartozott, és hogy Tori elárulta őket, a fiúknak pedig nyoma veszett, a lány eléggé magába zuhant. Az elmélkedésben, hogy: "Mihez is kezdjen most?", dr. Davidoff zavarta meg, méghozzá azzal, hogy segítsen neki megtalálni Simont és Dereket.

Bár a szökési terv nem éppen úgy sült el, mint képzelte, mégis sikeres volt. Torival megmenekültek.

Torival? Igen! Azzal a lánnyal, aki beárulta őket az előző ilyen próbálkozásnál. Vagy mégsem? Lauren néni leveléből tudjuk meg végül az egész sztori alapját, amiben pár kérdésünkre választ is kapunk.

De nem sok időnk marad a levélen gondolkodni, ugyanis végre megjelennek a történetben a fiúk is, Simon és Derek!

Ebben a részben is Dereknek szurkolok... :) Nem tudom miért.. Sokkal több jelenetben is van benne, illetve van egy-két vicces rész is:

"- Kutya - jegyezte meg állával a bekerített udvar felé bökve. - Korábban ott volt, benn.

Arra számítva, hogy legalább egy doberman nyálazza a kerítést, követtem a tekintét egy kis fehér szörpamacsig ... 

- Atyaúristen! Egy gyilkos pomerániai fenevad! - pillantottam Derekre. - Kemény dió, de szerintem van esélyed!"

Ami még nagyon tetszik a könyvben, hogy valóságosnak tűnik. Méghozzá pont Chloé szerepe miatt. Mivel filmrendező szeretne lenni, néha előjön a: "Mi lenne, ha most egy filmben lennénk?" kérdés. Igazság szerint ezen én is szoktam gondolkozni ... :D Ti nem?

"Menekülésünk moziváltozatában egyből csapdába rohantunk volna. Mindenkit fogságba ejtenek... kivéve persze engem, a főhősnőt. Én elég okos lennék a csapda elkerüléséhez, így tervezgetném barátaim bátor kiszabadítását, ami nem egyszerű. Vagy feltűnésmentes. Tori és Simon egy egész városrészt robbantana fe a varázslataival, Derek meg teherautókat hajigálna az üldözőinkre. Én egy szakasz zombit toboroznék egy viszonylag közeli temetőből."

Na de most már rövidre zárom értékelésem!

A második rész nekem sokkal jobban tetszett, mint az első. A menekülés során olyan izgalmakba keverednek szereplőink, amiknek a végkifejletét nem tudjuk megjósolni, vagy ha megtudnánk, akkor is inkább olvasunk tovább és engedjük, hogy a történet magával ragadjon! :)

Mindenképp ajánlom elolvasásra!

Bár a végén egy-két rész lezárásra kerül, természetesen kérdések még mindig maradtak ... A legfontosabb számomra: Kit választ Chloé?

Kicsit aggódom Derekért: 

"Simon végigsimította a lábam, majd hozzáért a kezemhez és megfogta. Rám mosolygott, én meg viszonoztam.

Azt vártam, hogy majd biztatásképp megszorítja, ahogy szokta, és elengedi. Ehelyett úgy látszik, mosolyomat a bátorítás jelének vette, egymásba fonta az ujjainkat és a combomra tette."

Bár a trailer-je ennek sem nagyon tetszik, nézzétek meg. Hátha ... :)

Az Ébredés után kezdődhet A leszámolás!

Megkezdődik a végső harc, amelyben mindenre fény derül!

Olvassátok el a Sötét Erő trilógiát! Megéri! ;)

Patyi

Ta-mia Sansa: A Menekülés éve

Ma facebook-on láttam meg az Aranymosás egyik pályázójának regényrészletét.

Már az írónő neve, Ta-mia Sansa, is felkeltette az érdeklődésemet. :) Mint számomra a blogjából kiderült, nem ez az első műve, ugyanis már két könyve meg is jelent.

Na de, mesélni szeretnék egy kicsit erről a regényrészletről, ugyanis nekem nagyon megtetszett. 

A címe: A Menekülés éve.

Azonnal több szereplővel ismerkedünk meg: Sandra, Adam, egy eladó, illetve a segédje.

Az egyik főszereplőnk, Sandra, egy igen nagy kérdőjel számomra, és ameddig a könyv meg nem jelenik, sajnos az is marad. Egy visszahúzódó, kedves nőt ismerhetünk meg, aki, bár a ruháiból azonnal felismerhető melyik társadalmi csoportba tartozik, mégis legbelül még mindig ugyanaz a szegény lány, aki azelőtt volt.

Az eladótól tudjuk meg, hogy Sandra élettörténete egy igazi tündérmese: szegény lány volt, akibe egyszer csak beleszeretett a Szőke Hercege, és idehozta a nagyvárosba. Valamint azt is megtudhatjuk, hogy a férje egy Ítélő, bármit is jelentsen.

Az eladó segédje igen különös véleménnyel van Sandráról. Kedvesnek tartja, de, mint mindenki más is, ő is úgy érzi, hogy valami nincs rendben, valami nagyon furcsa a nőben.

Adam, a sofőr, a kedvencem ebből a részletből. Közvetlen férfi, aki Sandra és a család sofőrje. Ő elmélkedik kicsit többet Sandráról, aminek köszönhetően még nagyobb betekintést nyerünk a nő történetébe.

De miért érdekes ez a történet? Itt is vannak érdekes szereplők, de a legtöbb könyvben találkozunk ilyenekkel. Már itt jöhetne a következtetés, hogy Sandra beleszeret Adambe. Vagy mégsem?

Ami igazán érdekessé teszi a történetet, az az idő, amilyen korban játszódik. Ugyanis ez egy jövőbeli regény, ha lehet így fogalmazni. 

Milyen a jövő? Hogyan jutottunk el oda, ahol most vagyunk? Kiirtottunk egy egész Galaxist? Hogy történt? Milyenek az épületek? Milyenek az emberek? Milyen az akkori divat?

Rengeteg kérdés merült fel bennem, ahogy elkezdtem olvasni. Ebből az egyikre, a divatra kaptam is egy rövidebb választ, de mindenképp szeretnék még többet megtudni róla. :)

Olvassátok el ti is! Kattintsatok ide!

Úgy döntöttem, bemutatok nektek egy-két regényjelöltet :) Szerintem megéri őket megismerni és támogatni :)

Patyi

További aranymosás regényekért, kattints ide! :)

Kelley Armstrong: Sötét Erő trilógia

Ma egy új sorozatba kezdtem.

Először kicsit utánanéztem az irónőnek, Kelley Armstrong-nak :)

A honlapja alapján egy nagyon kedves és rokonszenves nőnek tűnik :) Főleg a bemutatkozás tetszett, amiben elmesélte, hogy ha tőle kiskorában azt kérték, meséljen lányos-babás történetet, az biztos, hogy az övében a lány természetfeletti volt, a babák pedig ördögiek :)

A Sötét Erő trilógiáról már sokat hallottam, természetesen, mint minden könyvről, jót is, meg rosszat is. Viszont még Vörös Pöttyös könyvben nem csalódtam, így hát.. :)

Az első rész címe: The Summoning - A szellemidéző.

A főhősünk Chloé Saunders. Annyit megtudhatunk róla, hogy egy kicsit későn érő típus, minden szempontból, és élete fő célja igazából az, hogy egy teljesen normális, "átlagos" életet élhessen.

Ám a születésnapján minden megváltozik, és nem csak azért, mert serdülőkorba ér.

Az iskolában egy gondoknak öltözött embert pillant meg, aki mintha meg lenne égve.. De ez nem minden. Ez a valaki (vagy inkább valami?) őt követi, és nem hagyja békén. Minden tini rémálma válik valóra ekkor Chloé életében, ugyanis senki sem látja a gondnokot, csak ő, de azt az egész iskola látja, hogy ő sikoltva menekül a "nagy semmi" elől, és még a tanárok is alig tudják lefogni, és lenyugtatni.

Ezután a jelenet után a Lyle Házba kerül, ami egy elmezavarral küzdő fiatalok számára fenntartott hely. Megismerkedik a helyes és kedves Simonnal, a visszahúzódó és hatalmas Derekkel, az önimádó Torival, a furcsa Rae-val, és az új szobatársával Lizzel.

A bonyodalmak viszont akkor kezdődnek, amikor Lizt elszállítják az intézetből, és olyan titkokra derül fény, amikről Chloé álmodni sem mert volna.

Vajon kiről nevezték el a Lyle Házat? Mi van a mosószobában? Vagy inkább ki van a mosószobában? Hová vitték Lizt? Miért tart mindenki Derektől? És a legfontosabb kérdés: csak hallucinálja a szellemeket?

A könyvben számomra egy felüdítő újdonság a szerelmi szál. Ugyanis itt még olyan igazából nincs is. :) Megkapjuk a helyes Simont és a bátyját, a kicsit félelmetes, és nagyon magasra nőtt Dereket, akinek állítólag dühkezelési problémái vannak. Felmerül a kérdés.. Ti kit választanátok? :)

Kíváncsi leszek Chloé választására... :) De ehhez asszem neki kéne ülni végigolvasni a sorozatot, úgyhogy hajrá! :))

Megint találtam a könyvhöz trailer-t, bár őszintén szólva szerintem nagyon gagyi.. De azért nézzétek meg, hátha felcsigázza az érdeklődéseteket. A trailerhez kattints ide. :)

Még valami!

Ezt az oldalt mindenképp nézzétek meg: A Sötét Erő trilógia hivatalos oldala. Nekem nagyon tetszik :) Megismerkedhettek a szereplőkkel, és vicces idézetek is vannak :) 

Jó olvasást! ;)

Patyi

Cat Patrick: Forgotten - értékelés

Ma be is fejeztem Cat Patrick könyvét :)

Ahogy már tegnap is írtam, ez egy igen különleges könyv, mivel a főszereplő, London Lane "fordítva" működik. Ő nem a múltra emlékszik, és a jövője kérdéses, hanem a jövőre emlékszik, és a múlt egy nagy fekete lyuk számára.

De amikor megismerkedik Luke Henry-vel, nemcsak a szíve dobban egy nagyot, hanem az élete is érdekes fordulatot vesz.

Egy emlék jelenik meg, méghozzá egy temetésről. Látja az édesanyját, egy ismeretlennek tűnő nőt, egy ismerős férfit, és a gondnokot, ahogy kedvesen, együtt érzőn rámosolyog, valamint egy hatalmas kőangyalt.

De mikori ez az emlék? Kit temetnek? Ki az a nő? Ki az ismerős férfi?

Rengeteg kérdés merül fel London-ban, amikre mindenképp meg akarja keresni a válaszokat, és ehhez nem más segítségét kapja meg, mint Luke-ét. 

Ám a furcsa és rémisztő emlék mellett, Luke is egy érdekes vonulat a könyvben, mivel London nem emlékszik rá a jövőjéből, nincsenek emlékei a fiúról. 

Talán az ő temetését látja? Vagy az apjáét, aki elhagyta őt? Hogyan akadályozhatná meg, hogy ez a szörnyűség megtörténjen?

Millió kérdés merül fel a lányban. Vajon sikerül átírnia a jövőjét? Segíthet a legjobb barátnőjének, Jamie-nek, hogy ne kövesse el élete legnagyobb hibáját? Változtathat az emlékein?

Mint a legtöbb Vörös Pöttyös könyvben, ebben is minden a helyére kerül a mű végére, és bár egy kicsit szomorúan, mégis boldogan olvastam el az Epilógust.

Egy újabb csodás könyv.

Gyönyörű leírásokkal, érdekes szereplőkkel, kacifántos történettel, ami megoldásra vár.

Megtaláltam a könyv trailer-jét, és gondoltam egy kis ízelítőnek nem lenne rossz. Kattinsatok ide, és nézzétek meg! :)

Jó olvasást! ;)

Patyi

Cat Patrick: Forgotten - Úgyis elfelejtem

Életem első könyve Cat Patrick-től :)

Szerintem a képből látszik, hogy milyen kedves, megragadó és közvetlen egyéniség is Ő.

A könyv címe, amit tőle olvasok: Forgotten - Úgyis elfelejtem.

Az alapsztorink az, hogy London Lane, a főszereplő, úgymond "fordítottan működik", mint az átlagos emberek. Amíg mások a jövőjüket nem ismerik, és a múltra emlékeznek, London a jövőjére emlékszik, és a múltját felejti el. Számára, hogy ma hétfő van abból adódik, hogy holnap kedd, nem pedig abból, hogy tegnap vasárnap volt.

Azért, hogy mégis valamilyen szinten teljes életet élhessen, minden napját jegyzetírással zárja, hogy így emlékezzen az aznapi történetekre. De mi történik, amikor egy helyes, magával ragadó fiúval találkozik, aki nem szerepel az emlékeiben, vagyis a jövőjében? És mi történik, ha egy este úgy alszik el, hogy nem készít jegyzetet?

Ez a könyv máris nagyon érdekes számomra, pedig még csak 100 oldalt olvastam el :)

London "képessége" különleges irányba tereli a történetet. Itt is van persze szerelmi szál, de gondoljunk csak bele.. Minden nap elfelejti a tegnapot.. Milyen lehet egy ilyen kapcsolat? Működhet egyáltalán? Számomra még nem derült ki, de alig várom, hogy kiderítsem! ;)

Ajánlott olvasmány! ;)

Cassandra Clare: Bukott angyalok városa

Végre megérkezett hozzám a Végzet Ereklyéi sorozat 4. kötete is :)

Először azt gondoltam, hogy Cassandra Clare-nek nem kéne erőltetni a további részek írását.. Féltem, hogy elrontja vele az első három részt. Nekem mindhárom nagyon-nagyon tetszett.

Ám szerencsére nem csalódtam.

Ez a könyv egyszerűen hihetetlen volt számomra. Nincs rá más szó.. Vagyis én még nem találtam.

Clary és Jace. Simon és Isabelle. Maia és Jordan. Magnus és Alec. Jocelyn és Luke. Lilith. Sebastian.

Rengeteg szálon futott a cselekmény, mégis követhető volt, és egyszerűen olyan izgalmas, hogy ma egész végig ezt a könyvet olvastam :)

Bár én nem nagyon szeretem a könyvekből vett idézeteket, ebből idéznem kell, mert egyszerűen olyan jó szövegek vannak benne. Természetesen Jace-nek most is sokszor köszönhetünk vicces részeket:

"Kyle megrázta a fejét. … – Megyek aludni. Reggel találkozunk. – szólt oda Simonnak, aztán Jac-ehez fordult. – És gondolom, veled is összefutunk még. Te vagy az első Árnyvadász, akivel találkoztam. – Szar ügy. – vont vállat Jace. – Ezek után az összes többi szörnyű csalódás lesz."

"Jace zihálva szorította ökölbe a kezét, haját homlokára tapasztotta az izzadság. – Folyton ezekkel a nevekkel jön – szólt. – „Ismertem Mihályt.” "Ismertem Szamaelt". „Gábriel arkangyal ltte be a sérómat.” Mintha azzal dicsekedne, hogy egy zenekarban játszik a fél Bibliával."

De emellett persze a szerelmi szálak is fontosak maradnak ebben a részben :) Szerintem itt a legjobb pillanatok Magnus és Alec között vannak.

"– Árnyvadász vagyok. – jelentette ki Alec. – Erről szól az életem, Magnus. Nem miattad mentem el, Legközelebb szeress bele egy biztosítási kárbecslőbe vagy… – Alexander. – szakította félbe Magnus. – Nem lesz legközelebb. – Közelebb hajolt, a homlokát Alec homlokának támasztotta, zöld szemével a fiú szemébe nézett."

Természetesen nem kell megijedni. Jace és Clary között is lesznek romantikus pillanatok, de azokból nem szeretnék idézni. Azok úgy jók, ahogy vannak a szövegben :) El kell olvasni, és megtudjátok :)

Amit még meg szeretnék említeni, az Cassandra felülmúlhatatlan írásmódja. A szereplők leírása, a helyszínek leírása egyszerűen tökéletes. Ez az, amiért ez a könyv letehetetlen, a tökéletes leírások. Viszont emellett a végét már megint eltalálta. Bár megnyugodhatunk egy-két dologban, mégis egy olyan véget írt nekünk, amitől megint felmerül a számomra már szokásos kérdés a köteteinél: Mikor jön már a következő rééééész??

Olvassátok el mindenképpen! :)

U.i.: Remélem tetszenek a képek :)

Jessica Day George: Éjféli Bál

Sziasztok! :))

A mostani olvasmányom Jessica Day George-tól az Éjféli Bál. Ám most egy kicsit más megvilágításból szeretném értékelni.

Ma voltam a Budapest Film Academy Lebilincselő karakterek című előadásán, ahol nagyon sok hasznos, érdekes és elgondolkodtató dolgot hallottam.

Miközben a karakterek és a történet kapcsolatáról, a jó forgatókönyv elkészítéséről/megírásáról beszélt az előadó, az Éjféli Bál jelenetei, szereplői jutottak eszembe.

Az elhangzott lényeges szempontok alapján szeretném bemutatni ezt a könyvet.

• A jó (forgató)könyv már az első 10 oldalon megfogja az olvasót. A "közönséget" ösztönözni kell, hogy érdekelje őket a történet.

Az Éjféli Bál első 10 oldalán megismerkedünk a Kőbezárt Királlyal és Maude királynővel, aki gyermekáldásért és a háború megnyeréséért cserébe táncol a királynak. És egy fél oldalt olvashatunk Galenről, az egyik főszereplőnkről.

Szerintem ez egy közepes kezdet. engem annyira nem tudott lefoglalni, csak azért folytattam az olvasását, mert annyi jót hallottam róla, hogy remélem lesz ez jobb is. Na de menjünk tovább :)

• Erős belépő. A figurák berobbanása a jelenetbe.

Galennel éppen a hazaútján ismerkedünk meg. A háborúból rokonaihoz tartó ifjú találkozik egy boszorkánnyal.

Szerintem az egyetlen igazi berobbanás a boszorkány volt. Nélküle nem is születhetett volna meg ez az mese. Hirtelen feltűnt, majd is állt (miután degeszre tömte magát...), kérdéseket hagyva az olvasóban, ami figyelemfelkeltésnek tökéletesen megfelelt.

Rózsát, a legidősebb hercegnőt éppen úgy ismerjük meg, hogy apja mérgelődik vele. Szó szerinti berobbanás, vagyis inkább in medias res. :) Újabb kérdéseket hagy nyitva Jessica Day.. Amikre meg akarjuk tudni a válaszokat.

• Karakter-orientált "jelenetek", ebben az esetben fejezetek. A karakter motiváltságának okait bemutató leírások, párbeszédek.

A karakterek kidolgozása, a múltuk megismertetése, bemutatása nagyon jó ebben a könyvben. Azonnal a szívébe zárja az ember Galent, aki minden szerettét elvesztette a háború során. Vagy megemlíthetjük Rózsát, aki anyja helyett anyja tizenegy lánytestvérének, ellátja az úrnői szerepeket a palotában, mióta édesanyja hirtelen eltávozott. És még nem is említettük az "örökségét".

• Egyéni hang, egyéni karakterek.

Jessica Day George írói stílusa olvastatja magát, miután már beindult a történet. És nem hiszem, hogy bárhol is olvastunk már helyes, magas, művelt, izmos, bátor, KÖTÖGETŐ főhősről :))

• Jó jelenetek ~ házibuli = "későn érkezik, korán elmegy"

A könyv legtöbb fejezete számomra ilyen volt: mire úgymond izgalmas lett volna (például Galen első éjszakája a hercegnők megfigyelésére a palotában... ) VÉGE lett a fejezetnek. Azonnal tovább is olvastam :) Ennek köszönhetően persze alig tudtam letenni...

Összegezve:

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet!

Nem egy elgondolkodtató, spirituális mű, de mégis úgy gondolom néha jó egy romantikus, magával ragadó kis mesét olvasni.. Ártani nem árthat! :)

Remélem az ízelítő tetszett!

Jó olvasást! ;)

Akit érdekelne esetleg: http://www.budapestfilmacademy.com/

Cassandra Clare: Üvegváros

A könyvborító alapján a Végzet Ereklyéi sorozat befejező kötete és bár tudok a Bukott angyalok városáról, mégis egyfajta lezárásként kezelem.

Csontváros. Hamuváros. Üvegváros.

Őszintén szólva, ha csak a címüket tudnám, azt mondanám, hogy egy újabb gagyi trilógia.. De szerencsére, egy kis apai noszogatásra :) , elolvastam a fülszöveget is. Az első gondolatom az volt, hogy izgalmas lehet. Így hát elkezdődött a "Végzet Ereklyéi korszakom". :)

A Csontváros újszerű könyv volt a számomra. Nem olvastam még olyan könyvet, amiben vámpírok, vérfarkasok, mágusok és tündérek együtt szerepeltek. Mégsem zavart, sőőőt... :) Amikor Jace és Clary testvéri kapcsolata kiderült, hát.. Nem az volt életem legjobb pillanata, az biztos. De ebben a részben végig Simon volt a kedvencem.
Hamuváros. Nem teljesen értem, hogy miért ez lett a címe, de elfogadom. A könyv elején végig arra vártam, hogy mikor fog már valami történni Jace és Clary között. Mégis Cassandra el tudta érni, hogy kicsit elfelejtsem ezt a szerelmi szálat és a többi eseményre koncentráljak.
És végül (de nem utolsó sorban? ) Üvegváros. Ebben a részben az írónő a legtöbb szálat elvarrta. Jace és Clary, Jocelyn és Luke.. De Simon még nem találta meg a nagy szerelmet, és Sebastian, vagyis az igazi Jonathan is eltűnt...
Na de beszéljünk kicsit a történetről!

Valentine maradt a főgonosz, aki a Végzet Ereklyéi közül az utolsót keresi, a Tükröt. Clary a második rész végén megtudja, hogy édesanyját hogyan ébresztheti fel, ezért elhatározza, hogy Idrisbe utazik. Ennek Jace nem örül és Simon segítségét akarja kérni, hogy tartsák vissza a lányt, ám egy váratlan támadás után, a Lightwood család és Simon is Alicante-ban köt ki. Szerintem ez egy igen jó kezdet volt, mivel így Clary-nek egyedül kellett "megküzdenie" az odajutással, és így Luke sem maradt hátra :) Ebben a részben ő volt a kedvencem!
Sebastian karaktere igen érdekes volt számomra. Amint megismertem, abban reménykedtem, hogy ő lesz az igazi Jonathan Christopher... És amikor Jocelyn mesélni kezdett a fiáról, a fekete szemeiről, már tudtam, hogy ő az. Egyszerűen nem volt kétséges.
Szóval az egész könyv vége pozitív kicsengésű. Voltak nagyon vicces részek is szerintem, az egyik kedvencem ez volt: 

"Nem igaz, hogy nem bírom - tiltakozott Simon. - Persze eleinte tényleg gyűlöltem. Olyan arrogánsnak és magabiztosnak tűnt, te pedig úgy viselkedtél, mintha ő fingotta volna a passzátszelet ..."

Mindenkinek ajánlom ezt a sorozatot, nem érdemes kihagyni! ;)