A Könyvfesztivál nagy forgatagában annyiszor láttam Benina könyvét, hogy eszembe jutott még el sem mondtam nektek mit gondolok róla.. Szóval... Miután a könyvet már bemutattam nektek, a Farkasok nemzetsége sorozatról szeretnék egy kis beszámolót tartani.
Az eleje:
Nagyon tetszett Benina kis levele az olvasóhoz. Valahogy még nagyobb kíváncsisággal kezdtem el olvasni miatta. Olyan közvetlen hangon szólítja meg az olvasóit, mintha ismerné őket, mintha tudná mire van éppen szükségesük. Az pedig kifejezetten tetszett, hogy a magyar történelemből merített ihletet.
Aztán belekezdtem. Eleinte teljesen összekavarodtam a rengeteg névvel. Néha újra kellett olvasnom, mert nem tudtam, hogy ki is volt a fekete hajú? Hogy hívták a terhes nőt? Most akkor ő ki is pontosan? Persze, amint tovább haladtam a műben, már kezdtek tisztázódni a dolgok.
A kezdet alapján azt hittem, hogy két szemszögből fogja bemutatni a történetet, mert voltak elválasztó jelek, de aztán mégsem így történt. Ez egy régi stílusú regény, amit semmiképp nem bántásként kell értelmezni. Van egy mesélő a történetben, akinek a tollából gyönyörű tájleírások születnek, de a szereplők sem szorulnak háttérbe, mivel ahogy alakulnak az érzelmeik a történet során, azokat mind ők maguk mesélik el.
A közepe:
Ahogy Daval és Flavia közeledett egymáshoz, mindig újabb és újabb változásokon mentek keresztül. Nagyon tetszettek a kis szócsatáik! Bár Benina azzal kecsegtet, hogy egy igazi nagy magyar hősbe is beleszerethetünk, nekem valahogy nem sikerült. Sokszor gondoltam azt, hogy: "Ez a pasi nagyon durva!"
Ám úgy tűnik Flaviát ez nem zavarta, mert egyre jobban vonzódott a férfihoz. Természetesen amikor a csókjeleneteket írta le, akkor már egyre szimpatikusabb lett Daval, mert olyankor a leírásból érződött, hogy tényleg fontos neki a lány. Úgy éreztem ők összetartoznak, így talán ez is megakadályozott abban, hogy beleszeressek férfi főhősünkbe.
És természetesen Kajdon személyében megjelent a bonyodalom is. Nagyon sajnáltam Hunort, nekem ő volt a kedvencem a testvérek közül. Kedves volt, segítőkész, szerethető. Sajnos mégis ő szenvedte el a legnagyobb veszteségeket a műben. :(
A vége:
A bonyodalom véget ért. Hőseink boldogan térhettek vissza most már közös otthonukba. Mégis nekem valami hiányzott ebből a happy-end-ből. Igen, szép volt a szerelmi történet. Nagyon szépek voltak a leírások. De nem hozott olyan izgalomba, hogy máris kapkodni akarnék a következő rész után. Úgy érzem, hogy Zomborral minden rendben lesz, szurkolok Ernakh-nak és Gyöngyvérnek, örülök Davalnak és Flaviának. Jó volt megismerni őket, de szerelembe nem estem egyikükkel sem igazán.
Szóval összességében ez egy jó könyv. Érdekes, új történet, mindenféle természetfeletti nélkül, ami bevallom őszintén, nagyon üdítő! Bár néha kicsit zavaros volt számomra a megfogalmazás, azért meg tudtam szeretni a karaktereket, és boldogan tettem le a könyvet.
Annyira a magyar vér nem lobogott fel bennem az olvasás során, mint ahogy vártam, de az biztos, hogy büszke vagyok rá, hogy ilyen hatalmas, erős, magabiztos magyarok leszármazottjaként tartanak számon. ;)
Egy szerethető, káprázatos regény, amit szerintem megéri elolvasni. Én nagyon örülök, hogy részem lehetett benne!
Ezek után egy kicsit meg szeretnélek ismertetni titeket az írónővel és más műveivel.
Benina honlapján megtalálhatjuk az eddig megjelent, megjelenésre váró, illetve a közeljövőben megjelenő műveit. Az egyik leghíresebb sorozata a Bíborhajú.
Ám emellett még van egy Uszonytánc címet viselő sorozata, egy Tükör című műve, illetve online írásait is olvashatjuk.
Amit szerintem érdemes tudni az írónőről, hogy amellett, hogy imád írni, ami szerintem elég egyértelmű, a Megsebzett szabadság gyönyörű rajzait, illusztrációit ő maga készítette. Ameddig nem láttam az általa rajzolt képet Davalról, nem tudtam igazán elképzelni. Én nagyobb szakállat képzeltem, hosszabb hajat, így nagyon megkönnyebbültem, amikor a rajz alapján egy jóképű, erős akaratú férfi képét láttam :)
Amit szerintem érdemes tudni az írónőről, hogy amellett, hogy imád írni, ami szerintem elég egyértelmű, a Megsebzett szabadság gyönyörű rajzait, illusztrációit ő maga készítette. Ameddig nem láttam az általa rajzolt képet Davalról, nem tudtam igazán elképzelni. Én nagyobb szakállat képzeltem, hosszabb hajat, így nagyon megkönnyebbültem, amikor a rajz alapján egy jóképű, erős akaratú férfi képét láttam :)
A kedvenc rajzom a Vihart ábrázoló:
Bár a mű rám pozitív és negatív hatással is volt egyben, az biztos, hogy Beninát megkedveltette velem. Így szándékomban áll elolvasni más sorozatait is, és persze a Farkasok nemzetsége következő részeit!
Patyi ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése