Érdekes dolog ez az olvasás. Van amikor a regény annyira magával ragad, hogy nem is tudom letenni. Van amikor nem fog meg a mondanivaló, és csak vontatottan tudok haladni vele. De a mostani könyv egy teljesen más kategóriába tartozik.
Már vártam a folytatást, sőt! Amikor elolvastam a negyedik részt, még emlékszem milyen érzéssel tettem le. Azonnal akartam ezt a kötetet is.
Cassandra Clare: Elveszett lelkek városa
 |
| Katt ide! Katt ide! Katt ide! ;) |
Ez a Végzet Ereklyéi sorozat ötödik kötete. Azt hiszem, hogy a Bukott angyalok városa olvasása óta megváltoztam. Nem bántásként mondom, de ahogy olvastam, bár letenni nem tudtam, mégsem voltak bennem olyan átütő érzelmek, mint a többi résznél.
Szegény Jace-szel már körülbelül minden megtörtént. Szerelmes lett, aztán azt hitte a saját húgába szerelmes, majd harcba vonult, küzdött Valentine-nal, akit az apjának hitt megölte, Raziel felélesztette, ám még itt sem jött el a happy-end. Bár Clary kívánságára kapott egy második lehetőséget az életre, újjászületett. Mivel nem merték elmondani senkinek a történteket, nem hajtották végre rajta azt a szertartást, ami megvédi a gonosztól, így Lilith megszállta. Küzdött ellene minden erejével, már azt hitte megőrült. Ezután pedig Lilith hozzákötötte az életét Clary valódi bátyjához, Jonathan Christopher Morgenstern-hez, amivel elveszítette az uralmat a teste és lelke felett.
Nyugi, ez még nem minden! És nem is mondom el, hogy még mik történtek Jace-szel, mert akkor elmondanám a könyv végét is, amit nem szeretnék.
Clary karaktere egyre jobban fejlődik, mármint a fizikai és elméleti tudása. Természetesen mindent megtesz, hogy megtalálja Jace-t, miután a negyedik rész végén eltűnt a tetőről. Amikor a fiú érte jön, nagyon nagy kő esik le a szívéről. De mivel Jace élete sem könnyű, a szerelméé sem egy sima túra.
Sebastian-t, vagyis Clary bátyját jobban megismerjük ebben a részben, aminek köszönhetően rájövünk, hogy nem minden fekete vagy fehér, vannak átmenetek is. Nem mondom, hogy megkedveltem Valentine fiát, de azt sem mondom, hogy gyűlölöm.
Simon asszem a kedvenc karakterem. Bár a legjobb barát szerepét osztották rá, úgy vélem, rengeteget vállal magára. Persze, megértem, hogy miért teszi. Ő is tenni akar valamit, ha már a legtöbb barátja démonölő árnyvadász, illetve boszorkánymester.
Hamár boszorkánymester: Magnus. Sajnálom a könyv végét. Reménykedem, hogy nem ez lesz annak a bizonyos szálnak a lezárása. Ha elolvassátok, megértitek :)
Sorolhatnám még a szereplőket, hogy ki miért jó, miért nem, de inkább áttérek a teljes áttekintésre.
A könyv megint élvezetes volt, voltak benne akciók, szerelmi szálak, új oldalát ismerhetjük meg a szereplőknek. Mégis valahogy úgy érzem, hogy ez túl sok már. Oké, oké, a Harry Potter is 7 részes, de, mivel azt még nem olvastam (ezért ne vessetek rám követ, tervbe van véve) valahogy úgy érzem, hogy jó lenne, ha Cassandra Clare végre lezárná ezt a szálat, és aztán az olvasó gondolhatná végig a jövőjüket, elképzelhetné a saját prioritásai szerint.
Egy ismerősöm, remélem már annak mondhatom, azt mondta, nagyon bölcsen, hogy Cassandra Clare egy üzletasszony. Ezt a kijelentését az előzte meg, hogy felsorolta hány könyve van/lesz az írónőnek ebben a témában, ami árnyvadászokról fog szólni. Ha jól emlékszem 18? És ebben nincsenek benne például a Bane krónikák. Na mindegy.
A lényeg, hogy szerintem ez egy jó sorozat, mert tényleg sok meglepetést tartalmaz. Érdemes elolvasni.
Csak soha ne felejtsétek el, hogy a képzelőerőtöket is használjátok! Például én most nagyon gondolkozom, hogy mi lesz a hatodik rész, hogyan lesznek elvarrva a szálak, és mi lesz Sebastian-nal, mert az biztos, hogy jön.
"Jonathan Christopher Morgenstern.
Erhomai.
Jövök."
Köszi, hogy elolvastad ezt a bejegyzést is!
Puszi,
Patyi ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése