Vannak olyan napok, amikor nehéz kikelni az ágyból.
Amikor nincs meg az az egyetlen egy kis motiváció, ami miatt úgy érzem, érdemes.
Vannak olyan napok, amikor nem is értem, hogy lehettem annyira magam alatt, hogy nem volt kedvem kikelni az ágyból.
És vannak olyan napok, amelyekre nem is igazán emlékszem, mert egy teljesen más helyen álmodoztam a legtöbb percükben.
Van, amikor ezeket a kihagyásokat könyvek idézik elő.
Van, amikor sorozatok, amik annyira magukba szippantanak, és körbezárnak, hogy néha már abban reménykedem, bárcsak nekem is lehetne ennyire boldog az életem, mint a szereplőknek az utolsó, befejező részekben.
Ma egy ilyen sorozatot fejeztem be.
Teljesen magába zárt, még most is úgy érzem, hogy minden gondolatom e 20 részes koreai csoda körül forog.
Már volt, hogy meséltem Nektek sorozatról, és most újra ezt teszem, mert teljesen beleszerelmesedtem.
The Heirs
Igen, újabb koreai sorozat, amely nem épp a legjobban kidolgozott történetszállal van ellátva, mégis átéltem mindenfajta érzelmet miközben néztem.
Volt, amikor szomorú voltam, és kétségbe esett a végkimenetelt illetően.
Volt, amikor mosolyogtam, és igazán boldog voltam. Néha még nagyokat is nevettem.
Volt, amikor eltakartam a szemem, hogy ne lássam a következő jelenetet. Annak ellenére, hogy a feliratot valahogy azért olvasnom kellett, hogy értsem, miről van szó.
Legtöbbször nem tudtam korán abbahagyni a nézését.
Amikor véget ért egy rész, azonnal kezdtem is a másikat, mert a lezárás után egyszerűen nem tudtam nem tovább nézni.
Bár lehet, hogy kicsit megszállottnak tűnök, de ez a sorozat nekem tényleg nagyon tetszett.
Teljesen oda vagyok érte meg vissza! :)
Tudjátok, a könyvek is legtöbbször ezt a reakciót váltják ki belőlem.
Belemerülök a történetükbe, beleképzelem magam az adott világba, és elveszek benne.
Néha nehéz visszakecmeregni a való világba, ahol minden ugyanúgy megy tovább, bárhol is van az ember.
Vajon jó dolog a sorozatnézés?
Az olvasás?
Álmodni egy olyan világról, ami nem a Miénk?
Egy olyan világról, amibe talán sosem nyerünk beengedést?
Habár most őszintén szólva el vagyok kenődve, hogy vége ennek a sorozatnak, valahogy mégis örülök, hogy megismerhettem.
Mert gazdagodtam vele.
A nehézség abban áll, hogy ezt a meggazdagodást pozitívan tudjam felfogni, és ne valami elvesztéseként.
Mert minden sorozatot újra lehet nézni, és minden könyvet el lehet olvasni többször is.
A legújabb regény, ami e sorozat közben is képes volt magába szippantani és esténként még másfél órán keresztül minimum ébren tartani történetével, szereplővel, és érdekes háttérsztorijaival, Sarah Dessen legújabb kötete.
Saint Anything.
Nemsokára bemutatom Nektek azt is!
Lényeg a lényeg, hogy szeretem a koreai sorozatokat, és imádok olvasni!
Mert bár néha nehéz visszatérni a saját univerzumomba, szeretek itt lenni. Sosem tudhatom, hogy mikor fog bekövetkezni valami olyasmi, amiről úgy érzem, Ez regénybe illő kaland volt!
Puszi,
Patyi ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése