2014. december 16.

Ezüsthíd, avagy egy folytatás, ami...

Igen, vizsgaidőszak van.
Holnap vizsga.
Tanulnom kell rá.
Sokat.
Igen, neki is kezdek...

Szóval...

Egy kislány fekszik az ágy alatt, miután az anyukája csendre intette, és beküldte oda, miközben rettegés tükröződött a szemében.
Mirandára másnap találtak rá a rendőrök, anyja vére teljesen eláztatta a ruháit, beterítette a haját, a bőrét. Mindenét. 
A kislány egy brutális gyilkosság tanúja volt.
Vajon valaha túlélheti ezt a sokkot?

Őőő...
Igen, elnézést, tanulnom kell.
Na de csak még egy fejezet.

Hol is hagytuk abba?
A könyvtárban álltak Victorral szemben. Lena és Alex, szerelmesebben, mint valaha.
Erre tisztán emlékszem, és az érzésre is, hogy a folytatást szeretném már olvasni.

Elérkezett az idő.

Helena Silence: Enigma II - Ezüsthíd
Szerezd be! Megéri ;)

Azt hiszem, mindannyian emlékszünk még Lenára.

Az első részben, miután egy tragikus baleset során elvesztette a szüleit, a nagybátyjához, Victor Wallhoz került.
Megismerkedett Oscarral, a pilótával, és limuzin sofőrrel, Ethellel, az "önjelölt" nagymamával, aki istenien főz, süt, és leírhatatlanul kedves. 
És persze nem szabad kihagyni a felsorolásból a szomszéd Tree családot sem. 
Emma, Zoe és Alex.

Ahogy már utaltam rá, az első rész a könyvtárban fejeződött be. Épp egy igazi apai fejmosás kellős közepén. Oké, inkább lehetséges kezdetén. :)

Arra számítottam, hogy itt is ér a folytatás.
Ám egyáltalán nem.

Helena Silence, le a kalappal!
Nemcsak azért, mert meglepő lett a kezdés, vagy mert kirázott a hideg, ahogy olvastam, és este minden neszre felfigyelve, csak nagy nehezen sikerült elaludnom, hanem azért is, hogy ilyen merész irányba terelte el a történetet.


Na de mégis milyen irányba?

Az első fejezetre még nem találtam meg a megfelelő kifejezést, amivel leírhatnám mindazt, amit közben érezhetem.
Olvasás közben legszívesebben inkább letettem volna a könyvet. Nem szeretek ilyen véres, szörnyű jeleneteket olvasni. Nagyon nem. De erőt vettem magamon, és tovább olvastam.
Tudnom kellett, hogyan kapcsolódik ez a történet Lenához, és a többiekhez.

Aztán jött Sebastian.
A gyilkos, aki megölte Miranda, az első fejezetben szereplő kislány szüleit.
Egy igazi szörnyeteg, aki elrabolja Lenát is.
Keresnem kell a szavakat, hogy azokat a részeket leírjam. Az írónő nagyon rátalált a krimis énjére, stílusára ezekben a részekben. Voltak szakaszok, amikor kifejezetten sajnáltam, hogy ennyire élénk a fantáziám, és a képzelő erőm.
Ha filmen nézem, tuti biztos, hogy párnát teszek a szemem elé, és mögüle kukucskálok ki, hogy mikor van már vége a véres, kínzós részeknek.

Na de, ezek a részek is véget érnek egyszer.
Félreértés ne essék, ezek a részek... Ott vannak a szeren, komolyan! Az is mutatja, hogy milyen hatással voltak rám. Néhol véresen, néhol undorítóan vannak megírva, ahogy lenniük kell.
Ezúton is gratulálok hozzájuk az írónőnek! ;)

Ám Lena elmenekül. Szerencsére.
Az a menekülés is... Huh.

Haladjunk tovább.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, én imádtam az Enigma szerelmes részeit. Alex és Lena csipkelődéseit, és a szerelmük kibontakozását. Így akármennyire is megszerettem a történetben szereplő férfit, vagyis a rendőrt, aki megmentette Lenát, minden oldalon az Alex, Victor, vagy Zoé neveket kerestem.
Minden lapozás után a szemem akaratlanul is kutattuk utánuk.
És amikor nem találtam, nem szomorúság, vagy csalódottság lett úrrá rajtam, hanem még nagyobb izgalom, még nagyobb kíváncsiság, tovább akartam olvasni, többet akartam tudni.

És amikor elérkezett a pillanat...
Az volt a tetőpont. Az a pont, amikor minden izgalom felszínre tört, és már végképp nem tudtam abbahagyni az olvasást. Még többet akartam, és még többet.

Majd rájöttem, hogy holnap vizsga.
Oo.
Akkor még egy fejezet...
(Megjegyzem, ez három fejezettel ezelőtt volt...)

Tehát.
Ez a második rész, ez aztán a második rész!
Belevágunk a dolgok sűrűjébe, teljesen máshol lyukadunk ki, mint amire számítani lehetett.
A könyv feléig több új szereplőt, és karaktert ismerhetünk meg Theo, Gigi és Silver Smith személyében is. Nagyon különleges volt olvasni, ahogyan Silver egyik napról a másikra folyamatosan fejlődött, és indult el egy irányba, amiről úgy gondolta, talán egy megfelelő életcél lehet.

Hogy miért rabolják el Lenát?
Hogyan éli ezt meg Victor és Alex?
Vajon ki az a Silver Smith?
Miért olyan fontos Miranda karaktere, hogy az egész könyv vele kezdődik?
És mikor fog újra minden visszaállni a régi kerékvágásba? Vagy... Vissza fog e egyáltalán?

Igen, igen. Rengeteg kérdés, sok még megválaszolatlan.

Kérem szépen, igazi Vörös Pöttyös hatás!

Hogy lesz ebből holnap vizsga... :))


Ezüsthíd, avagy egy folytatás, ami letaglózó, izgalmas, izgulós, különleges, elgondolkodós, kicsit romantikus és még rengeteg egyéb.
Imádom! <3

Puszi,
Patya

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése