Ha őszinte szeretnék lenni, be kell vallanom, hogy elgondolkoztam a randin.
Mármint, hogy elengedjem-e a főszereplőt a randira. De amúgy az apjától kért engedélyt és nem tőlem, így igazán nincs is beleszólásom.
Na de, nézzük a mai kiszemeltet ;)
Az első On Sai regényemhez hatalmas reményeket fűztem.
Nem tetszett a könyv sötét borítója, a dombornyomással, a fura kékkel, meg úgy a betűtípussal sem.
Apa, randizhatok egy lovaggal?
Mia Anne édesapja fogalmazhatunk úgy is, igazi lángelme. Agykutatóként dolgozik, élete minden mozzanata a tudáshalmozás körül forog, Emiatt országról országra, és városról városra utaznak a világban, hogy a legjobb műszerekkel, a legkülönlegesebb ügyeken dolgozhasson. Ám Mia Anne, a mi főszereplőnk nem túlságosan van oda a rengeteg utazásért - habár az első gondolatunk az lehetne, milyen jó neki, világot lát, teljesen ingyen.
A legújabb úti cél Budapest. Mia Anne egy angol nyelven működő iskolába kerül, és próbálja túlélni a mindennapokat, az unalmas hétköznapokat, miközben valamilyen szinten át kell esnie a beilleszkedésen. Ami nem kezdődik túl jól abból kiindulva, hogy az alig pár utcányira lévő otthonából robogóval jár a suliba - az édesanyja halálát okozó balesetben ugyanis ő is súlyosan megsérült, mely sérüléseknek maradandó nyomai vannak.
Ami még Amont, Mia Anne édesapját illeti, az az, hogy nem sok nő képes megmaradni mellette. Amikor a legújabb barátnőt baleset éri, még Mia Anne-t is megviseli a hír.
És innen indul a sztorink.
Mia Anne álmodni kezd.
Egy különleges világról, ahol egy elképesztően helyes lovag siet a megmentésére.
Amon pedig elkezd dolgozni a legújabb kutatási projektjén.
A történet elmesélése helyett inkább nézzük meg a regényt magát!
On Sai tényleg nem ír rosszul.
A történet eleje teljesen magába szippantott.
Azon kaptam magam, hogy az egész Szeged-Pest távolságot a vonaton végig olvastam, és nem akaródzott letenni a hazafelé vezető úton sem. Folyamatosan bonyolódott a történetszál, miközben Mia Anne megismerkedett Kósza lovaggal, és ébren az iskolai ügyes-bajos dolgokkal próbált foglalkozni.
De aztán...
Valahogy az egész sztori túl kusza lett.
Nem értettem a dólényeket. Vagyis igen, azt értem, hogy itt nálunk ők diók, de nem értettem, hogy Mia Anne hogy lehet az, aki, és hogy történhet az, ami.
És hogy van a főgonosz. Őt sem teljesen értettem, hogy őszinte legyek.
Az sem tetszett, ahogy az érzelemmentes apát leírta. Lehet, hogy ez csak abból adódik, hogy nekem csodás apukám van, nem tudom. De Amon sem tűnt annyira rossznak.
És szegény Kósza...
Na jó, nem szegényezek, nézzük a lényeget!
Kérem szépen, On Sai nem ír rosszul, mert ez a könyv is remek alapgondolattal rendelkezik. Alaptörténettel, ami izgalmat rejt, és rejtélyeket.
Ám negatívum volt számomra, hogy nem teljesen tudtam értelmezni azt a több "helyszínen" működő világot, amelyet megalkotott - valószínű, hogy ez az én értetlenségemből is fakad, habár eddig azt hittem, jó a képzelőerőm. És őszintén szólva, a romantikus részek számomra gagyik voltak.
A cím pedig nem is igazán passzol. Én inkább az alapot emeltem volna ki, azt csiszolgattam volna még egy darabig.
Mert így sajnos annyira nem nyert.
Amit én nagyon sajnálok.
Tényleg.
On Sai könyvei egy ideig mellékvágányra kerülnek.
Meglátjuk, mikor kapnak újabb esélyt.
Nemsokára újra jelentkezem, ígérem ;)
Sok puszi,
Patyi ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése