2014. január 3.

Flat-Out-Love

Remélem Mindenkinek csodás, ajándékokban gazdag karácsonya, és buliban, örömben, jó élményekben gazdag új év köszöntése volt! :)

2013 véget ért, rengeteg emlék, sok könyv és emlékezetes szereplő fog emlékeztetni erre az évre. 
Az évre, amikor elkezdtem a blogírást. 
Az évre, amikor tagja lettem a moly.hu közösségének.
Az évre, amikor elmentem az első Könyvfesztiválomra, mint könyvrajongó, és mint árusító. :) 
Különleges könyves év volt, az biztos. :)

Az utolsó olvasásom 2013-ban egy Rubin Pöttyös könyv volt, méghozzá az első Rubin Pöttyös könyvem.

Jessica Park: Szeretni bolondulásig (Flat-Out-Love)
Szerezd be most! Katt ide!
Julie Seagle most kezdené az egyetemet Bostonban. Ám már az első nap egy igen nagy akadályba ütközik: a lakás, aminek a bérleti díját előre kifizették nem létezik. Szerencsére édesanyja egy egyetemi barátnője megengedi, hogy hozzájuk költözzön, amíg nem talál megfelelő albérletet.

A Watkins család azonnal befogadja Julie-t.
Erin és Roger, a szülők. Bár rengeteget dolgoznak, úgy tűnik igen jó szülei három gyereküknek.
A legnagyobb fiuk, Finn épp egy világ körüli úton van. Folyamatosan utazik, és különböző munkát vállal, hogy segítse a szegényeket.
Középső fiuk, Matt az MIT-re jár, matek és fizika a két fő szaka, és ezek mellett még külön órákat is vállal, valamint minden este a szobájában ücsörög a gép előtt, és pötyög valamit, amit Julie legtöbbször nem ért.
A legkisebb gyerekük, egy lány, Celeste. Celeste különleges egyéniség. Igen érdekesen öltözik, ami talán "felróható" a fiatal korának, ám amikor megszólal, Julie rájön, hogy egy teljesen értelmes, talán kicsit koraérett lánnyal van dolga.
Ami még Celeste-t érdekessé teszi az a hatalmas Fotó Finn figurája, amely együtt eszik a családdal reggel, és este, együtt TV-zik velük, és esténként vagy Celeste ágya mellett, vagy a szobája ajtajánál őrzi a kislány álmát.

Mivel Finn elutazott, Julie az ő szobáját kapja meg átmenetileg. Emiatt az érdekes felállás miatt Julie úgy dönt, hogy ír Finn-nek egy bemutatkozó levelet. A levélre válasz érkezik, és Julie azon kapja magát, hogy már minden nap várja Finn leveleit, vicces sztorijait az utazásaival kapcsolatban. A levélváltások egyre gyakrabbá válnak, és olyan érzelmeket váltanak ki, amire egyik fél sem számít.
Ám a levelezések során Julie egyre közelebbi barátságba kerül a szomszéd szobában lakó Matt-tel is, a fiú különc viselkedése és kocka pólóinak ellenére. A legtöbb otthon töltött estén együtt beszélgetnek és viccelődnek, amíg el nem mennek aludni.

A család viszont titkol valamit a lány elől, amit se Matt, se Finn nem hajlandó elmondani. Vajon miért van szüksége Celeste-nek a hatalmas Fotó Finn figurára? Miért nem tud beilleszkedni a kislány az iskolában? Miért hagyta abba a zongorázást?

Rengeteg megválaszolatlan kérdés merül fel Julie-ban, amiket talán nem is kéne megválaszoltatnia az érdekeltekkel.

A könyv nemcsak azért tetszett, mert a szereplője végre közelebb állt hozzám korban, mint a legtöbb eddig olvasott könyv főszereplői. A többi szereplő megismertetése, leírásai, a hosszú levelezések és beszélgetések is nagyon tetszettek.
A mű különlegessé a vége. A történet ugyanis egy igen nagy csavarral zárul, amire hogy őszinte legyek nem számítottam. Megtudjuk, hogy mi az a féltve őrzött titok, amiről Julie nem tudhatott, és ez az egész könyvet teljesen más meglátásba helyezi. Minden egyes elhangzott szó és mondat más jelentést kap ezzel a felismeréssel.

Bár a történet legeslegvége kicsit valótlanul romantikusra sikerült, a könyvet szerintem érdemes elolvasni.

Én biztos vagyok benne, hogy Jessica Park másik könyvét is el fogom olvasni, amely ehhez a kötethez kapcsolódik, és Flat-Out-Matt címen jelent meg. :)
Kíváncsi vagyok, Jessica Park hogyan tudja leírni a történetet egy fiú szemszögéből. Vajon újabb felismerések kerülnek napvilágra? Jobbnak és hitelesebbnek fogom érezni a Flat-Out-Love végét az elolvasása után?
Majd meglátjuk. ;)


De addig is: ismerkedjetek meg a szőke-rózsaszín hajú Jessica Park Flat-Out-Love című könyvével Ti is, és alkossatok véleményt! :)


Puszi,
Patyi ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése