2013. július 23.

Egy igazi sorscsapás

A moly.hu-n volt egy tök jó nyári "program", amire jelentkeztem. A lényege az volt, hogy akik részt vettek benne egymásnak ajándékoztak könyvet. Ki volt sorsolva, hogy ki kinek. Mindenki választott az ajándékozottja kívánságlistájáról, és elküldte a kapott címre. Én már nagyon régóta szemeztem Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás című könyvével. Láttam, hogy sokan szeretik, sőt imádják, úgyhogy biztos voltam benne, hogy nekem is tetszeni fog. Lilith, akitől megkaptam, azt mondta, hogy neki nem tetszett, de reméli nekem fog. Remény hal meg utoljára, nem igaz?
Szóval ezt a könyvet szeretném ma bemutatni Nektek.


Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás

Sok könyvet olvastam már, mindegyikről volt is véleményem, és eddig a legtöbben, ha nem is tetszett igazán, találtam valamit, ami megfelelt az ízlésemnek. Például a tájleírások, vagy épp a helyszínválasztás.
Mielőtt nekikezdtem a könyvnek, elolvastam az ajánlásokat és a fülszöveget is. Az ajánlások annyira jók voltak, hogy úgy éreztem, ezt egy ültő helyemben el akarom olvasni. És meg is tettem.
Akkor nézzük a fülszöveget:

" Az új Abby tökéletes. Nem iszik, kerüli a káromkodást, a pólói kifogástalan rendben sorakoznak a szekrényében – azt hiszi, elegendő távolság választja el a múltjában rejlő sötétségtől. De amikor megérkezik a legjobb barátjával, Americával a főiskolára, az új élet felé vezető útja gyorsan megváltozik.
Travis izmos testét tetoválások borítják, tipikus laza srác, azt testesíti meg, amire Abbynek szüksége van – és amit szeretne elkerülni. Abby távolságtartása felkelti a kíváncsiságát, és cselhez folyamodik egy egyszerű fogadás segítségével: ha ő veszít, önmegtartóztató marad egy hónapig, ha Abby marad alul a játszmában, Travisnél fog lakni ugyanennyi ideig. Travis nem is sejti, hogy a párjával hozta össze a sors, akármelyikük is nyer.
Szerelem és játék keveredik a népszerű írónő, Jamie McGuire regényében, amely a fiatal olvasók körében nagy népszerűségre számíthat. Ne hagyd ki, játszd meg te is a tétjeidet! Szerinted Abby nyer vagy Travis? Vagy ebben a játékban nincsenek vesztesek? "



Abby. A leírásból arra következtetek, hogy a főiskola előtt rengeteget bulizott, ivott, és rossz társaságba keveredett. Most pedig ezt próbálja meg maga mögött hagyni.
Aztán elkezdtem olvasni, és már az első fejezetben egy titkos bunyón találtam magam, ahová Abby ment a barátnőjével Americával, és a lány pasijával, Shepley-vel. Mit is keres egy tiltott bunyón?
Majd feltűnik Travis. A helyes, izmos, és zseni srác, akit mellesleg senki nem tud megverni a porondon. Itt álljunk meg egy percre! Ilyen srác létezik valahol? Mert most már szembe jöhetne velem is! Vagy legalább adjon hírt magáról! :)
Oké, mehetünk tovább.

Eleinte tetszett a könyv, néha még el is mosolyodtam, aztán jött a híres fogadás, amiről a fülszövegben is olvashatunk. Ez a fogadás...! 
Nem mondom el ki nyeri, azt viszont el kell mondanom, hogy a könyvben feltűnik egy másik pasi is, Parker Hayes. Gazdag, kicsit önelégült, kicsit nagyképű, de kedves srác. Aki persze oda van Abby-ért.
Itt volt az a pont, amikor becsuktam a könyvet, és megnéztem, hogy mit is olvasok? Twilight? Egy szenvedő csaj, két jófej pasi?
Kérem szépen, ez a Gyönyörű sorscsapás. És csak ezután jöttek az igazi csapások. Abby múltja feltárul előttünk, ami szerintem egyáltalán nem durva. Az apja vonala, hogy ráfog mindent a lányára, az igen, ám a többire csak egy szó jut eszembe: gagyi. Később belekeveredik a maffia is, majd elmennek Vegasba. Aztán így kavarunk, úgy kavarunk, mindent bele-beleírogatunk, hátha valami állati jó sztori lesz az egész. De nem!

Az egész könyv során olyan érzésem volt, hogy valami hiányzik. Egy szereplő, Shepley volt az egyetlen értelmes, megérthető, és szerethető karakter a műben. De Travis...
Ha Abby-re rámosolyog egy másik fiú, köszön neki, vagy épp csak ránéz, Travis már ugrik is, és vagy péppé veri, vagy csak "simán" összeveri. Azt hiszem, ha ilyen fiúm lenne, megőrülnék! Abby sehova nem mehet el úgy, hogy Travis ne menjen utána, és ne figyelje minden egyes mozdulatát.
Igazi se veled, se nélküled kapcsolat, vagy inkább felőrlő kapcsolat? Lehet mindkettő.
És ahogy a végét alakította...! A könyv elolvasása után egy ideig néha megálltam és felsóhajtottam a helytől, tevékenységtől független (pl. piac, parkoló, bolt, kutyasimogatás), mert egyszerűen nem tudtam, és még most sem tudom elhinni, hogy ez a könyv tényleg ennyi volt. Nekem igazán semmit sem adott. Egy újabb Twilight-szerelem. Hm.
Ám mindenkinek más ízlése van. Tehát:

Szereted a nyálas szerelmi történeteket? Bírod, ha egy csaj nem érti a saját érzelmeit, amitől a falra mászhatsz? Szimpi egy gyakori dühkitörésekben szenvedő pasi? Úgy érzed van egy szabad napod? Akkor hajrá! Olvasd el, és oszd meg velem, hogy hogy tetszett! Érdekel, hogy mit gondolsz, hidd el :)


Patyi ;)

U.i.: Remélem azért nem riasztottalak el a műtől teljesen! Legközelebb valami pozitívabb bejegyzéssel próbálkozom, bár ez könyvfüggő. Most épp a Könyvmolyképző Kiadó Guttenberg Villájában ülök, 5 hatalmas könyvespolccal a környékemen, és töröm a bukóm, hogy mit olvassak, ami biztos olyan lesz, hogy szívesen fogom ajánlani! Nemsokára jelentkezem ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése