2013. július 26.

Obszidián, avagy E.T hazatelefonál?

A Könyvhét egyik újdonsága volt a Könyvmolyképző kiadónál J. L. Armentrout: Obszidián című könyve. Nagyon sokan vettek is belőle, és nem értettem, hogy miért. Nem olvastam el most sem a fülszöveget, tehát nehéz is lett volna megmondani. :)
Aztán a héten voltam a Guttenberg Villában, ahol egy kisebb, 5 főből álló csoport volt ezen a héten a Könyvmolyos turnuson. Kapva az alkalmon, leültem velük beszélgetni a könyvekről, és megkérdeztem, hogy mit olvassak következőnek? Én az Obszidiánt akartam, mivel abból vittem magammal egy példányt, de azért érdekelt, hogy miket ajánlanak.
A legtöbbjük azt mondta, hogy ez a könyv nagyon hasonlít a Twilight-ra, jobban, mint a Gyönyörű sorscsapás. Illetve, hogy ebben nem vérfarkasok, vagy vámpírok vannak, hanem űrlények, és hogy nem valami jó.
Mindennek ellenére, mivel csak ez a könyv volt nálam, belekezdtem.

Ismerd meg modern E.T-t Te is!
Hajrá, hajrá! ;)

A főszereplőnk, Katy nemrég költözött el édesanyjával Floridából egy igazi neve nincs kisvárosba.
Oké, eddig még stimmel az Alkonyat.
Hosszú, barna haja, szürke szemei vannak, és bár az anyukája szerint nagyon is csinos, ő ezt nem nagyon hiszi el.
Ami nagyon tetszik benne, hogy ő is ugyanolyan könyvrajongó, mint én. Saját blogja is van: "Katy Kattant Könyvkuckója".
Míg a Twilight-ban Bellának semmi hobbija nincs.
Ám, mint minden szülő, az ő anyukája is szeretné, ha a lánya barátokat szerezne, és arra biztatja, hogy menjen át a szomszédba, és ismerkedjen meg a vele egykorú testvérpárral.
Katy így is tesz.
Az ajtót kb egy félisten nyitja ki. Széles váll, kockás hasizom, a nadrág a csípőjén lóg, a bőre napbarnított, a szemei pedig gyönyörű zöldek.
Az álomszerű kép viszont szertefoszlik, amint megszólal. A szomszéd fiú nem más, mint Daemon Black.
Bár nem nyerte el Katy tetszését bunkó modorával, a húgát, Dee-t annál jobban megkedveli.
Ám valami nem stimmel. Hogy mi a különleges a Black családban? Hol vannak a szülők? Miért járkálnak sötét zsarukhoz hasonló férfiak ebben a kisvárosban? Minden kiderül, idővel!

Térjünk inkább át arra, hogy miért is tetszett, vagy épp nem tetszett ez a könyv.
Úgy vélem, hogy manapság a legtöbb könyv tucatkönyv. Fiú-lány-szerelem-bonyodalom-harc-béke-örökké. Ez azért ismerős, nem? Az Alkonyatban ez mind megvan, ott a két fiú egyben a bonyodalom is.
Itt szerencsére nem volt két fiú. És bár a fülszövegből, és a bemutatómból is az következik, hogy Katy és Daemon összejönnek, nem ez a könyv lényege. Nagyon tetszik a kapcsolatuk. Nem szerelem első látásra, ami után nem bírnak meglenni egymás nélkül. Folyamatosan civódnak egymással, ami igen vicces is tud lenni. Rendben, néha én sem értettem Daemon viselkedését, de szerencsére a könyv hátulján egy-két részt az ő szemszögéből is elolvashatunk. Ez mindenképpen kellett a történet kerekségéhez.
Örültem neki, hogy nem voltak benne vámpírok, meg vérfarkasok. Helyettük voltak űrlények. Ez olyan furcsán hangzik, nem? Eszünkbe juthat E.T, vagy épp egy hatalmas bogár, ami földönkívüli. A filmekben általánosságban az űrlények gonoszak, akik el akarják pusztítani a Földet, és természetesen csúnyák is, leginkább zöldek.
J. L. Armentrout könyvében viszont az űrlények fényemberek. Olyan lények, amelyek legfontosabb eleme a napfény, a fény. Különleges képességekkel rendelkeznek: gyógyítás, gyorsaság, telekinetikus képességek. Az ellenfeleik pedig a sötétség lényei, az arumok, akik célja, hogy elvegyék a luxenek, fényemberek képességeit.
Hogy tetszik az alapötlet?
Amikor Daemon elmondja Katy-nek, hogy mik is ők valójában én eléggé leakadtam. Valahogy eleinte túl soknak tűnt a dolog. Meg nagyon hülyén hangzott, hogy Daemon űrlény. Nektek nem? Ám, ha igazán belegondoltok, az univerzum hatalmas. Azt hiszem egy ekkora galaxisban bármi lehetséges. Nem gondoljátok? Lehet, hogy nem pont luxenek élnek más bolygókon, de miért kéne a Földön kívül élőknek zöldeknek, és félelmeteseknek lenniük?

A könyv végén van két fejezet a második részből, aminek hatására én mindenképp el akarom olvasni ezt a sorozatot!

Úgy gondolom, hogy egyáltalán nem Twilight-os. A két főszereplő kapcsolata is jól alakul a végére, nem nyálas, elcsépelt vége van. Egy kis, vérfrissítés helyett, "kliséfrissítés".

Nekem tetszett! Nem egy nagy újdonság, de jó volt.
Alkossatok véleményt róla Ti is!





Patyi ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése