Még erősen él az emlékeimben az első rész befejezése, mikor rájöttem, hogy még januárig kell várnom a folytatásra. Úgy éreztem, az a majdnem kettő hónap, amit ki kell bírnom, csigalassúsággal fog telni. És mi lesz, ha addigra annyira más történetet olvasok, hogy nem tudok igazán visszarázódni ebbe a kalandba?
Aztán elérkezett 2019. január 8-a.
És elmúlt.
Habár tisztában voltam vele, hogy a második rész megjelent, nem mertem belekezdeni. Még hátra volt pár szigorlat, amiket le szerettem volna tudni előtte.
Jól tettem.
Tündérfölde semmit nem változott: teli intrikákkal, titkokkal és kétértelmű mondatokkal. Sosem tudni, kiben lehet megbízni, és bár a tündérek nem tudnak hazudni, a szavakkal mesterien játszanak.