2013. március 17.

Suzanne Selfors: Mentsük meg Júliát!

A mai napom elég érdekesre sikerült, úgyhogy még csak 100 oldalt sikerült elolvasnom a legújabb könyvemből, Suzanne Selfors: Mentsük meg Júliát! című Vörös Pöttyös regényéből.


De mit érdemes tudnunk az írónőről? Megtaláltam a honlapját, ám ott nem volt túl sok minden róla.. Aztán tovább keresgettem, és találtam egy, szerintem, nagyon jó bemutatkozást tőle.



"I started writing at age 39, the very morning I sent my youngest child off to school. And I can't seem to stop.  I love it. It's one of the most satisfying and terrifying experiences of my life. It started with dark, ancient world historicals for adults but a few years in I realized that what I loved most were the books I was reading with my children. So I wrote a middle grade novel and that was my first sale. And on it goes...
What all my books have in common is that little bit of magic. From a mermaid that can grant wishes, to a girl who is transported into a Shakespearean play, to a farm where magical ingredients are grown. I write what I love to read and hopefully, my stories will find readers and I'll have the honor of doing this for a while.
Happy Reading!"



A lényeget lefordítva :)
39 évesen kezdett el írni és azóta nem is tud leállni. Bár eleinte felnőtteknek szóló, ókori időkben játszódó műveket írt, pár év után ráébredt, hogy ő igazán azokat a könyveket szereti, amikből a gyerekeinek olvas fel. És így kezdődött a pályafutása, mint "tini-könyv" író.
Minden könyvében van egy közös vonás, és ez nem más, mint a varázslat. Olvashatunk egy hableányról, aki bármit kívánhat, egy lányról, aki egyszer csak Shakespeare egyik drámájába csöppen, vagy épp egy farmról, ahol mágikus erejű zöldségek nőnek.
A legjobban a végső gondolata tetszik: "Olyan műveket írok, amilyeneket én is szívesen olvasok, és remélhetőleg az én történeteim is eljutnak az olvasókhoz, és így az a megtiszteltetés érhet, hogy még írhatok egy darabig."

Szóval, szóval. :) Itt van tehát Suzanne Selfors, aki igazi varázslatos könyveket szeret írni, amivel elkápráztatja olvasóit. Vajon sikerül neki velem is? :)

Maga a mű egy olyan előszóval kezdődik, amilyenben régen volt részem. Ugyanis ebben az előszóban, egy olyan írói eszközzel találkozhatunk, mint amilyet utoljára Az arany emberben észleltem. :) Mimi Wallingford, mint főszereplő, szemszögéből olvashatjuk el az egész könyvet, és ebben az előszóban egy úgynevezett "megerősítést" kapunk arról, hogy ez a történet valós, megtörtént. Érdekes.. Főleg egy ilyen mágikus regény során.. :)
Na de nem szabad itt fennakadni. Megjelenik Troy Summer. Az eszméletlenül helyes, tehetséges, Mimi korabeli srác, akiért mindenki odavan, természetesen a főszereplőnket kivéve.. :) (Biztos összejönnek... )
A két főszereplőnk bemutatása után meg is kezdődik a történet, méghozzá egy igen szörnyű jelenettel, ami Mimi lámpalázának "köszönhető". A lány rosszul lesz a színpadon, annyira izgul.. Bár ilyenben még nem volt részem, szerintem Suzanne Selfors nagyon jól leírja Mimi minden érzését, gondolatát, és így teljesen bele tudom élni magam az olvasásba.
Úgy gondolom az alapötlet nagyon jó: két színészpalánta, akik épp Shakespeare: Rómeó és Júliáját adnák elő, az igazi darabba csöppen. Helyt kell állniuk egy teljesen más kultúrával, szokásokkal, ruházattal rendelkező korban, ami koránt sem olyan könnyű, mint gondolnánk :)
Amit sajnálok az az, hogy nekem eddig kicsit lassan indult be a történet, mivel már az egyharmadát elolvastam, és épp hogy megismertem minden fontos szereplőt.. :) Remélem azért maga a végkifejlet fordulatos, izgalmas, fondorlatos lesz :)
Majd meglátjuk...
Tehát, a mai és úgy tűnik, hogy kicsit holnapi feladat is:

MENTSÜK MEG JÚLIÁT!

Patyi ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése